Meglepően gyönge visszhangja támadt a csángó élet fontos eseményének: a Moldvai Csángómagyar Szövetség brüsszeli meghallgatásának. A csíkszeredai Hargita Népe számolt be erről, de az anyaország sajtója hallgatott. A meghívó szervezet, a Yehudi Menuhin Alapítvány tárta a világ elé azt, amit Csicsó Antal, a szövetség elnök elmondott Brüsszelben sorstársainak nemzeti nyomorúságáról. Klézsén, Somoskán, Lészpeden, Bogdánfalván és más moldvai csángó településeken a tanárok pénzbüntetéssel sújtják azt a tanulót, aki a szünetekben meg mer szólalni magyarul. - "Bennszülött" csángó költő, író csak kettő támadt eddig, a már elhunyt Lakatos Demeter és a most középkorú Demse Márton. Lakatos Demeter nem ismerte a magyar helyesírást, román ortográfiával jegyezte le verseit. Demse Márton már értelmiségi, hiszen Erdélyben tanítóképzőt végzett, majd mozdonyvezető volt, jelenleg Budapesten él. - Brüsszelben az Európai Kultúrák Tanácsa /Open Assembly of the Cultures of Europe/ összejövetelére meghívták Csicsó Antalt. A tanácskozáson a kezdeményező, Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész mondott megnyitó beszédet, részt vettek az Európa Parlament, a Régiók Tanácsa, az UNESCO, továbbá a kisebbséggel foglalkozó szervezetek képviselői. /Bardócz Gergely: Csángók Brüsszelben. = Nyugati Magyarság (Budapest - Montréal), márc./
2000. április 19.
A csángók helyzetének javítása 1990 óta az RMDSZ minden fontosabb dokumentumában célként jelent meg, kezdve az 1990. január 13-án Marosvásárhelyen megtartott küldöttgyűlésen elfogadott szándéknyilatkozattól. 1990. okt. 20-án megalakult a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. 1992-93-ban Feer Ecaterina /Fehér Katalin/ és Perca Mihály kísérletet tett a fakultatív magyarnyelv-oktatás elindítására, de szembesültek a hatóságok ellenséges magatartásával. Bákóban létrejött a Bákó Megyei Csángószervezet is és 1995. márc. 25-én már Bákóban készítették elő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közgyűlését. A közgyűlést 1995. ápr. 29-re Klézsére tervezték, de megtartását megakadályozta a nacionalista jelszavakkal felizgatott és az RMDSZ ellen felbujtott csoport tettleges, agresszív fellépése. Az RMDSZ 1995 május 3-án interpellált az országos csángó- és magyarellenes hangulatkeltés ellen. 1996 nyarán ismét előtérbe került a magyar oktatás kérdése, melyet klézsei szülők kértek, de 14 hónapig nem kaptak választ. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a minisztériumhoz fordult, Szilágyi Zsolt képviselő Andrei Marga miniszterhez intézett interpellációt. 1997 júliusában az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos néprajzi kutatók tanulmányaira támaszkodva, intézménytelepítési tervet készített a csángóvidék számára. 1997. novemberében a Yehudi Menuhin Alapítvány meghívására Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke Brüsszelben részt vett az Európai Kultúrák Tanácsának rendezvényein, és bemutatta a moldvai csángó-magyarok helyzetét, problémáit. 1999. márc. 6-án a Reform Tömörülés második kongresszusa indítványozta, hogy az RMDSZ és a magyar kormány közösség-rehabilitációs program keretében támogassa és segítse a moldvai magyarokat. 1999. szept. 26-án a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének választmányi ülésén szorgalmazták a klézsei és a pusztinai csángóház létrehozását, az RMDSZ segítségével. 2000 márciusában Németh Zsolt külügyi államtitkár meglátogatta Klézsét és Bákóban találkozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. /AZ RMDSZ megalakulása óta törekszik a moldvai csángók helyzetének javítására. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./
